AZ ANATÓMIA VILÁGA

központi IR – agyvelő, gerincvelő

környéki (perifériás) IR – idegek, idegdúcok

szomatikus IR – vázizomokat idegez be

vegetatív IR - belső szervek sima izomzatát és a mirigyeket idegzi be

A GERINCVELŐ:

• Gerincoszloppban

• Belső szerkezet:

31 pár gerincvelői ideg

• 8 pár nyaki

• 12 pár háti

• 5 pár ágyéki

• 5 pár kereszttájéki

• 1 pár faroktájéki

Reflexív részei:

• receptor, érző pálya, reflexközpont, mozgató pálya, végrehajtó szerv

A gerincvelői ideg keresztmetszete:

a) Hátsó gyökér

• a csigolyaközti dúcban található

• pszeudopoláris érzőneuronok axonjai alkotják

• dendritjeik a bőrből, vázizmokból és a belső szervekből gyűjtenek információt

• a gerincvelői reflexív afferens (érző) pályáit alkotják

b)Elülső gyökér

• az elülső szarvak mozgatóneuronjai és az oldalsó szarvak vegetatív mozgatóneuronjainak axonjai alkotják

• a gerincvelői reflexív efferens (mozgató) pályáit alkotják

c) Törzs (gerincelői ideg)

• érző és mozgató rostokat tartalmaz (kevert ideg)

d) Agyhártyai ág

• vegetatív érző és szomatikus érző rostokat tartalmaz

• beidegzi a gerincvelőt borító agyhártyákat

e)Háti ág

• érző és mozgató rostokat is tartalmaz

• a hát bőrébe és izmaiba is ágazik szét

f) Hasi ág

• érző és mozgató rostokat is tartalmaz (kevert ideg)

• a felső és alsó végtagok, a törzsizmaihoz és a bőr felé ágazik szét

A gerincvelő feladata:

1. Reflexközpont

• szomatikus: mono és poliszinaptikusk

• vegetatív

2. Ingerület vezetés

A gerincvelő felszálló pályái:

• összekötik a gerincelőt felsőbb központokkal

• érző információt szállítanak az agyvelő valamely részére

I.EXTEROCEPTIV INFORMÁCIÓK:

• testen kívüli ingerekből származnak

• elülső spinotalamikus

• oldalsó spinotamalikus

• gerincvelői-nyúltagyi (Goll-Burdach)

II.PROPIOCEPTIV INFORMÁCIÓK:

• az izomtónus állapotától bőr, izmok, csontok, izületek receptorairól vezeti az információkat

• gerincvelői-nyúltagyi (Goll-Burdach)

• gerincvelői-kisagyi (Flechsig-Gowers)

b. A gerincvelő leszálló pályái:

• Izom-összehúzódást eredményező mozgató pályák

• Piramis pályák

• Extrapiramidális pályák

AZ AGYTÖRZS

• a gerincvelő folytatásában helyezkedik el, tarkótájékban

• belső szerkezetére jellemző az, hogy “feldarabolt” szürkeállomány részekre (magvakra) tagolódik és ezt veszi körbe a szürkeállomány

3 része van:

• KÖZÉPAGY

• HíD

• NYÚLTAGY

A.REFLEXFUNKCIÓJA :

• 12 pár agyideg által valósul meg

I. SZAGLÓIDEG← ÉRZŐ

• szaglóhámból indul ki

• szerepe: szagok érzékelése

II.LÁTÓIDEG ← ÉRZŐ

• a retina receptorsejtjeihez kapcsolódik, innen szállít információt

• szerepe: látás

III.SZEMMOZGATÓ IDEG← MOZGATÓ

• eredési helye: középagyi magvak

• szerepe:

szomatikus:

felső-, alsó-, belsőegyenes szemizmok beidegzése

külső, ferde szemizmok beidegzése

szemhélyemelő izmok beidegzése

vegetatív:

szivárványhártya körkörös izmai (pupillaszűkülés, szemlencse alakváltozása)

IV.Sodorideg ← MOZGATÓ

• eredési helye: középagy, IV-es agyideg mozgató magva

• szerepe: felső ferde szemizom beidegzése

V.Háromosztatú ideg ← ÉRZŐ+MOZGATÓ

• eredési helye: középagy, híd és nyúltagy

1.szemi ág (ÉRZŐ): a felső szemhéjak, szemgolyók, orrnyálkahártya és homlok bőrének érzékelése

2.állcsonti ág (ÉRZŐ): alsó szemhéj, felső fogsor és lágy szájpad érzékeléséért felel

3.állkapcsi ág (ÉRZŐ+MOZGATÓ):

• ÉRZŐ: foginy, alsó fogsor, alsó ajkak érzékelése, rágóizmok érzékelése

• MOZGATÓ: rágóizmok mozgatása és a dobhártya beidegzése

VI.Szemtávolító ideg ← MOZGATÓ

• eredési helye: a híd VI. mozgató magva

• szerepe: külső egyenes szemizom beidegzése

VII.Arcideg ← ÉRZŐ+MOZGATÓ

• eredési helye: híd és nyúltagy

• ÉRZŐ: a nyelv nyálkahártyájának elülső 2/3-ának érzékelése

• MOZGATÓ:

szomatikus - mimikai izmok beidegzése

vegetatív - könnymirigyek, orrnyálkahártya, nyálmirigyek működése

VIII.Halló-egyensúlyozó ideg ← ÉRZŐ

• eredési helye: a belső fül halló- és egyensúlyozó receptoraiból híd és nyúltagy érzőmagvába

• szerepe: hallás és helyzetérzékelés

IX.Nyelv-garat ideg ← ÉRZŐ+MOZGATÓ

• eredési helye: nyúltagy

• ÉRZŐ: a nyelv hátulsó 1/3-ának érzékelése; garat, Eustach-féle kürt, középfül exteroceptív érzékelése

• MOZGATÓ:

szomatikus - garat megemelése nyeléskor

vegetatív - tüdőszellőzés; fültőmirigy nyálelválasztása

X.Bolygó ideg ← ÉRZŐ+MOZGATÓ

• eredési helye: nyúltagy

• ÉRZŐ: külső fül, garat és gége érzékelése; részt vesz az ízlelés pályájának alkotásában; belső szervek érzékelését biztosítja

• MOZGATÓ: gége, mellüregi és hasüregi szervek mozgatása, mirigyszekréció szabályozása

XI.Járulékos ideg ← MOZGATÓ

• eredési helye: nyúltagy

• szerepe: gége izomzatának és fejbiccentő izomnak beidegzése

XII.Nyelv alatti ideg ← MOZGATÓ

• eredési helye: nyúltagy

• szerepe: nyelv izmait idegzi be

Agyidegek osztályozása:

Érző agyidegek: I, II, VIII

Mozgató agyidegek: III, IV, VI, XI, XII

Vegyes agyidegek: V, VII, IX, X

Vegetatív rostokkal rendelkező agyidegek: III, VII, IX, X

B. INGERÜLETVEZETŐ FUNKCIÓJA :

1. Specifikus felszálló pályák (afferens):

• gerincvelőtől az agytörzsön keresztül az agykéregbe vezetik az információt

• például: oldalsó szpinotalamikus pálya

2. Nem specifikus felszálló pályák:

• ide tartozik a felszálló aktiváló rendszer (F.A.R.)

• az agytörzs retikuláris állománya neuronok millióit tartalmazza, amelyek nem specifikusan szállítanak az agykéregbe információt

• szerepe: az ébredés, éberség fenntartása, az agykéreg felkészítése az adekvált ingerek fogadására

A KISAGY

• agytörzs mögött, tarkótájékban, 3 kisagyagykocsánnyal kapcsolódik az agytörzshöz

• két kisagyféltekéből áll (féreg köti össze)

• kívül a szürkeállomány alkotja a kisagykérget

• felszíne barázdált

• belsejében kisagyi magvak(szürkeállomány)

Nem létfontosságú szerv, szerepét átveheti a nagyagy.

• Vesztibuláris cerebellum (egyensúlyérzékelés és testtartás)

• Spinocerebellum (durva mozgások koordonálása, tervezett mozgások összehasonlítása a már kivitelezett mozgásokkal)

• Cerebrocerebellum (mozgások tanulása, bonyolultabb mozdulatsorok, finom mozdulatsorok összehangolása például balett, írás)

A KÖZTI AGY

• minden felszállópálya, utolsó, agykérek előtti átkapcsoló állomása

• viselkedés befolyásoló

• kapcsolatban áll az epifízissel, amely fényérzékelő bemeneteleket kap és a szerotonint átalakítja melatoninná

• alvás/ébredést szabályozza (bioritmus)

• legfontosabb vegetatív szabályozó központ (belső szervek működését összehangolja)

• itt található az éberség, jóllakottság, hőháztartás központja

• révén valósul meg az idegrendszer és a hormonális rendszer kapcsolata

A NAGYAGY

• két agyfélteke alkotja, amelyeket kéregtest köt össze

• felszíne barázdát és tekervényes, szerepük a felületnagyobbítás

• komplex felépítése révén, olyan magas idegi tevékenységekre képes, amelyek csak az emberre sajátosak, például tudatosság, elvont gondolkodás, intelligencia(kognitív funkciók)

szürkeállomány: kívül agykérget(cortex cerebri)alkot, belül pedig törzsdúcokat és szürkeállományi magvakat alkot

fehérállomány: felszálló- és leszállópályák kötegei alkotják, felszínét agyhártyák borítják

Homloklebeny:

• hátsó részén az elsődleges mozgató mező található ➡ az egyes testek kérgi képviseletének mérete arányos az illető mozgás finomságának, a kivitelezéshez szükséges precizitással, nem a mozgásban résztvevő izomzat tömegével

• a személyiség kifejlődés, az ítélőképesség és tervezésért felelős

• az agynak ez a területe a tervezés, előrelátás és egyéb intelektuális funkciók központja

Falilebeny:

• a test minden részéről hozzá érkező információkat dolgozza fel

• első részén található az elsődleges testérző mező ➡ az adott testrész funkcionális fontosságával, érzékenységével arányos a kérgi reprezentációs szint

Nyakszirti lebeny:

• a látás központja

• az elsődleges látókérget körbeveszi a másodlagos látókéreg (összehasonlítja a látott képet a látási emlékképpel) ➡ látási asszociációs központ

Halánték lebeny:

• hallás- és helyzetérzékelés, szaglás és beszédértés központja

Részei:

• hippokampusz

• amigdala

Szerepei:

• a hippokampusz szerepe a rövidtávú emlékképek hosszútávú memóriába való áthelyezése

• szerepet játszik a homeosztázis fenntartásában

• részt vesz a jutalmazás-büntetés folyamatában

• itt található a fő motivációs központ

• a szaglás, ösztönös viselkedések, szexuális magatartás központja

A VEGETATíV IDEGRENDSZER

• összehangolja a zsigeri tevékenységeket

• kapcsolatban áll a szpmatikus idegrendszerrel

• akaratunktól függetlenül működik

• szimpatikus idegrendszer (SZIR)

• paraszimpatikus idegrendszer (PSZIR)

1.Központi rész (gerincvelőben és agyvelőben található)

• SZIR:

• a gerincvelő háti és ágyéki szakaszán az oldalsó szarvakban

• a hipotalamusz hátsó magcsoportjában

• a limbikus rendszerben, agykéreg homloklebenyében

• PSZIR:

• a gerincvelő kereszttájékán az oldalsó szarvakban

• agytörzsben( a vegetatív magvak: pl. alsó és felső nyálelválasztási mag)

• a hipotalamusz elülső és középső magcsoportjában, agykéreg, homloklebenyben

2.Periférikus rész (idegdúcok, idegrostok, vegetatív fonatok)

• idegdúcok:

• SZIR:

• két paravertebrális dúclánc ( egy dúclánc 19-22 dúcból áll)

• zsigeri dúcok - a beidegzett szervek közelében találhatók

• PSZIR:

• zsigeri dúcok a beidegzett szervek közvetlen szomszédságában/szervek faléban találhatók

• koponyaüreg paraszimpatikus idegdúcai: pl. sugárdúc, állkapocs alatti dúc

• idegfonatok:

• lehetnek szimpatikusak vagy paraszimpatikusak

• típusai:

• prevertebrális (gerincvelő előtti), previszcerális (szerv előtti)

• intramuláris (a szerv falában)

A vegetatív reflexív részei:

• Receptorok:

• baroreceptorok (nyomás)

• termoreceptorok (vegyi anyagok)

• ozmoreceporok (ozmotikus nyomás)

• fájdalomreceptorok (bármilyen sejtkárosodást okozó inger)

• Afferens pálya: a gerincvelő oldalsó szarvában, illetve a gerincvelő közelében levő idegdúcok viszceroszenzitív neuronjainak nyúlványai

• Reflexközpont: a vegetatív központokban

• Efferens pálya: két neuronból áll

• preganglionáris (idegdúc előtti) neuronból, amely velőhüvelyes

• posztganglionáris (idegdúc utáni) neuronból, amely velőhüvely nélküli

SZIR:

• a preganglionáris neuronok axonja rövid

• a posztganglionáris neuronok axonja hosszú

• a két neuron közötti szinapszis helyéül szolgáló ganglion a beidegzett szervtől távolabb van

PSZIR:

• a preganglionáris neuronok axonja hosszú

• a posztganglionáris neuronok axonja rövid

• a két neuron közötti szinapszis helyéül szolgáló ganglion a beidegzett falában vagy közvetlen közelében található

• Effektorok (végrehajtó szervek): zsigerek sima izmai

ALAPVETŐ HIGIÉNIAI ÉS KORÉLETTANI FOGALMAK:

VIDEÓK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK:

1.periférikus szakasz - receptorok

2.közvetítő szakasz - idegpályák

3.központi szakasz - agyi terület ahol a megfelelő érzett kialakul

A LÁTÁS ANALIZÁTORA - a szem:

I.A retina(periférikus szakasz): tartalmazza a receptorokat: csapsejtek (színes látás), pálcika sejtek (szürkületi látás)

II.Ingerületvezető szakasz(közvetítő szakasz) - látópálya

• I. neuron(=protoneuron): a retina bipoláris neuronjai

• II. neuron(=deutoneuron): a retina multipoláris neuronjai

• III. neuron: a metatalamuszban, oldalsó térdes testekben található (köztiagy)

III.A központi szakasz: nagyagy(itt alakul ki a látás) ➡ nyakszirti lebeny

Szemhibák: I.Rövidlátás (miópia): 🔺oka: a szemlencse túl domború a szemgolyó átmérője hosszabb a normálisnál a kép a retina előtt keletkezik 🔺 kezelése: szórólencse II. Távollátás (hipermetrópia) 🔺 oka: a szemlencse túl lapos a szemgolyó átmérője rövidebb a normálisnál az éles kép a retina mögött keletkezik 🔺kezelése: gyűjtőlencse

A szemtávolsághoz való alkalmazkodása (akkomodációja):

🔺közelre nézés:

• 25cm és 6 m között

• elernyednek a lencse függesztő rostok

• megváltozik a lencse görbületi sugara

🔺távolra nézés:

• nagyobb mint 6 méter

• összehúzódnak a lencse függesztő rostok

• csökken a lencse görbületi sugara

🔺normális szem (emmetróp):

• fókusztávolság 17mm (szemlencse is retina között)

• szemtengely hossza : 24mm

• közelpont (25 cm ➡ 80 cm): az a minimális távolság, amelynél nem kell alkalmazkodjon a szemlencse

• távol pont (6 m): az a maximális távolság, amelynél nem kell alkalmazkodjon a szemlencse

A látás fotókémiai alapjai:

• mindkét fényérzékelő receptorsejtben pigmentek vannak

🔶A-vitamin (retinén):

• fehérjékkel állnak kapcsolatban

• fény hatására felbomlik ➡ ingerületet kelt a receptorokban

🔶A pálcika sejtek:

• szürkületi (szkotopikus) látásért felelős

• a rodopszin érzékennyé teszi a pálcikákat a kékfényre ezért szürkületkor a fehér fényt kéknek érzékeljük

🔶 A csapsejtek:

• három színre érzékeny: zöld, vörös, kék

• erős fény után a sötétséghez való alkalmazkodás lassan következik be az: első öt percben 60%-os; a teljes alkalmazkodás 30-45 perc

ALAPVETŐ HIGIÉNIAI ÉS KORÉLETTANI FOGALMAK:

❗ azok a tárgyak, amelyek a látható fény minden sugarát visszaverik, fehérnek látszanak

A HALLÁS ANALIZÁTORA - a fül:

A hallás folyamata: hang (mechanikai rezgés) megrezegteti a dobhártyát ➡ a dobhártya továbbítja a rezgéseket a hallócsontocskáknak ➡ ezek átadják a rezgéseket az ovális ablaknak ➡ továbbítódik a perilimfához amely hullámzásba jön ➡ megrezegteti az alaphártyát, amelyen a halló receptorsejtek vannak ➡ csillói beleütköznek a fedőhártyába ➡ ingerületet kelt ➡ eljut az ingerület a hallóideghez ➡ ezen keresztül az agykéregbe jut

I. perifériás szakasz (receptorok): Corti-féle szerv halló receptorsejtjei alkotják, amelyek a belső fülben, a hártyás csigában találhatóak

II. közvetítő szakasz (pályák): hallóideg ➡ oldalágak a középső térdelt testekben (hallási orientációs központ)

III. központi szakasz (kérgi vetület): halántéklebeny

I. neuron(=protoneuron, axonjai alkotják a hallóideget): a Corti-féle dúcban

II. neuron(=deutoneuron): a híd magvaiban

III. neuron: a metatalamuszban, középső térdes testekben található (köztiagy)

ALAPVETŐ HIGIÉNIAI ÉS KORÉLETTANI FOGALMAK:

Betegség megnevezése Okai Tünetei Külső fül gyulladás: - baktérium - gomba - viszketés - nyomásérzet - fájdalom - gennyes fülfolyás Középfül gyulladás: - orr vagy légutak gyulladásának szövödményeként alakul ki, ráterjed a gyulladás a középfülre - fájdalom - bedudult fül - lüktetés Belső fül gyulladás: - baktériális eredetű fertőzés - fülzúgás - szédülés - egyensúly zavar - hányás

Középfül gyulladás

Belső fül gyulladás Külső fül gyulladás

AZ EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS ANALIZÁTORA (testhelyzet érzékelés)

Szerepe:

• tájékozodás

• egyensúly fenntartása nyugalomban és helyváltoztatáskor

Elhelyezkedése: a belső fülben található a tömlőcskében, zsákocskában és a félkörös ívjáratokban

I. perifériás szakasz (belső fülben): labirintus rendszer félkörös ívjáratok ➡ amulláris tarajok tömlőcske, zsákocska ➡ otolitok (mészkristályok) II. közvetítő szakasz: I.neuron: VIII. agyideg ágának sejtjei a SCARPA-dúcban II.neuron: a nyúltagyi vesztibuláris magvakban III.neuron: talamusz

A BŐR:

I.Periférikus szakasz: tartalmazza a receptorokat: az irhában található testecskék

II.Közvetítő szakasz - az exteroceptív érzékelés pályái képezik

• spinotalamikus pályák - az oldalsó spinotalamikus nyaláb a hő és fájdalom információit vezeti, az elülső spinotalamikus nyaláb pedig a durva tapintás és a nyomás információit vezetik

• gerincvelő-nyúltagyi Goll és Burdach pályák a finom tapintás és rezgés információit vezetik

III.A központi szakasz: falilebeny I. testérző mezejében található

Szerepe:

• érzékszerv

• védelem

• kiválasztás

• tapintási,hő-fájdalomérző, nyomás és rezgésérző receptoroktól kapott információt dolgozza fel

Három rétegből áll: Felhám (epidermisz) többrétegű laphám elszarusodó sejtek és csirasejtek alkotják nem tartalmaz vérereket és receptorsejteket Irha (dermisz): tömöttrostos kötőszövet irhaszemölcsöket és szemölcstarajokat alkot, amelyek az ujjlenyomatot képezik idegvégződéseket, vérereket és receptorsejteket tartalmaz itt találhatók: Krause - testecske (hideget érzékelik) Ruffini - testecske (meleget érzékelik) Messner - testecske (finom tapintásért felelős) Merkel - testecske (durva tapintásért felelős) Bőralja (hipodermisz): lazarostos kötőszövet zsírsejtek alkotják, főleg a hőszigetelésben játszanak szerepet

ALAPVETŐ HIGIÉNIAI ÉS KORÉLETTANI FOGALMAK:

VIDEÓK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK:

Mirigy: váladék termelő szerv

Külső elválasztású mirigy (exokrin)

- váladékukat a test felszínére vagy valamely testüregbe ürítik, például verejtékmirigy (verejték), máj (epe) hasnyálmirigy( hasnyál)

Belső elválasztású mirigy (endokrin)

- termékeiket (a hormont) a vérbe ürítik

- vér útján eljut a célszervig: serkent,gátol

1. agyalapi mirigy hipofízis

2. tobozmirigy epifízis

3. pajzsmirigy

4. csecsemőmirigy(timusz)

5. hasnyálmirigy

6. mellékvesék

7. herék

8. petefészkek

A hormonok vegyi osztályozása:

1. katekolaminok (gyűrűs szerkezet, amino csoport) például: adrenalin, noradrenalin

2. peptidhormonok (fehérje természetű) például: növekedési hormon, inzulin stb.

3. szteroid hormonok ( zsírszerűek) például: progeszteron, tesztoszteron, ösztrogén

1. AZ AGYALAPI MIRIGY (hipofízis)

• elhelyezkedése: az agyalapi részén, koponyacsont töröknyereg nevű bemélyedésében

• tömege 0,5 gramm

• az egyik legfontosabb mirigy, mert a többit szabályozza

I. az adenohipofízis (elülső lebeny)

• portális rendszeren keresztül kapcsolódik a hipotalamuszhoz

• a hipotalamusz középső magcsoportja által felszabadított releasing hormon az adenohipofízisbe jutva serkentik ennek hormon termelését

• az egész mirigy 75%-a

• a mirigyállományt alkotó sejtek hormonokat termelnek (trophormon)

🔶 STH - szomatotróp hormon (növekedési hormon)

• a szomatoliberin serkenti felszabadulását, nő a vérbeli koncentrációja

• a szomatosztatin gátolja felszabadulását csökken a vérbeli koncentrációja

🔻Az STH hatásai:

• serkenti a fehérjék képződését

• serkenti a hosszú csontok növekedését

• mozgósítja a zsírsavakat a zsírraktárkból

• emeli a vércukorszintet

🔶TSH - tireostimuláló hormon (pajzsmirigy serkentő hormon)

• serkenti a pajzsmirigy működését

🔶ACTH - adrenokortikotrop hormon

• serkenti a mellékvesék hormon termelését

🔶gonadotrop hormon

• a nemi mirigyek (herék, petefészkek) hormontermelését serkenti

   🔶FSH- follikulusz stimuláló hormon (tüszőérlelő hormon)

   🔶LH- luteinizáló hormon

🔶prolaktin (luteotrop hormon)

• nőknél serkenti az emlőmirigyek fejlődését

• fenntartja a tejelválasztást

II. közti lebeny

• anatómiailag alig elkülöníthető

• a mirigyállomány két százalékát alkotja

• hormonja: melanin (a bőr és hajfesték anyagának termelődését szabályozza)

III. A neurohipofízis (hátulsó lebeny)

• az elülsõ magcsoport nagysejtes neuronjai hormonokat termelnek melyeket lejuttatnak a neurohipofízisbe

• a neurohipofízis nem termel hormonokat csak raktározza őket

🔶ADH - antidiuretikus hormon (vazopresszin)

• csökkenti a vizelet mennyiségét

• serkenti a visszaszívódást a távoli kanyarulatos csatornák szintjén

• növeli a vér térfogatát

• emeli a vérnyomást

🔶Oxitocin:

• születéskor serkenti a méh sima izomzatának összehúzódását

• serkenti a tejcsatornák kiürülését

2. A TOBOZMIRIGY (epifízis):

• kapcsolatban áll az epitalamusszal

• érzékeli a fényintenzítás változását

• szerotonint (boldogsághormont) alakítja melatoninná (alváshormonná)

3. A PAJZSMIRIGY:

• a szervezet legnagyobb endokrin mirigye (megközelítőleg 40-50 gramm)

• elhelyezkedése: a gége, légcső előtt két oldalt

• szerkezete: tüszők alkotják

• hormonjai:

  🔶trijód-tironin(T3)

  🔶tetrajód-tironin=tiroxin (T4)

  🔶kalcitonin

🔻A trijód-tironin és tiroxin hatásai:

• a szervezet növekedése

• az agyvelő gyermekkori fejlődése

• serkenti a neuronok differenciálódását

• serkenti a mielin- hüvely képződését az axon körül

• serkenti a szinapszisok kialakulását

• magzati korban serkenti a nemi mirigyek fejlődését

• emeli a vércukorszintet, mobilizálja a zsírraktárakat\

• serkenti a zsírbontást (lipolízist): a máj glikogén raktárait a vérbe üríti, serkenti a vékonybélből a glükóz felszívódását

• ingerlékenységet, nyugtalanságot vált ki

• az általános anyagcserét fokozza

🔶A kalcitonin:

• általánosan: a szervezet foszfát egyensúlyát szabályozza

🔻A kalcitonin hatásai:

• gátolja a csontfalósejtek képződését (gátolja az oszteolízist, csontrombolást)

• serkenti a csont fejlődését (oszteogenelízt)

• csökkenti a vér kálcium tartalmát és serkenti a beépülését a csontokba

• a vesék szintjén serkenti a kálcium és foszfátok vizelettel való kiürülését

4. A MELLÉKPAJZSMIRIGY:

• elhelyezkedése: a pajzsmirigy felszínén két pár borsószem méretű képződmény

• hormonja:

🔶 PTH - parathormon (kalcitonin antagonistája)

🔻A parathormon hatásai:

• csökkenti a kálcium és foszfátok vizelettel történő kiürítését

• serkenti a kálcium felszívódását a vékonybélből a vérbe

• mozgósítja a csontokból a kálcium és foszforsókat

• növeli a kálcium koncentrációját a vérben

5.A HASNYÁLMIRIGY:

• elhelyezkedés: vékonybél része, a patkóbél kanyarulatában foglal helyet

• szerkezete: belső elválasztású részét Langerhans-szigetek alkotják:

🔶 α - sejtek: glukagon

🔶 β - sejtek: inzulin

🔻Az inzulin hatása:

• serkenti a sejtek glükóz felvételét a vérből

• serkenti a fehérjék és zsírok felépülését

• az izmokban serkenti a glükóz glikogénné (állatok tartalék tápanyaga) való átalakulását

• serkenti a glükóz zsírsejtekbe való behatolását, ahol zsírrá alakul

🔻 A glükagon hatása:

• az inzulinnal antagonista

• emeli a vércukorszintet

• serkenti a zsírbontást (lipolízist)

• serkenti a fehérjék bontását

• gátolja a glükóznak a tartalék tápanyagának beépülését

6. MELLÉKVESÉK:

• elhelyezkedésük: a vesék felső pólusán, azok zsíros tokjában

• szerkezetük:

I.mellékvesekéreg (cortex)- a mirigy 90%-át teszi ki

II.mellékvesevelő (medulla)

I. A mellékvesekéreg:

• mineralokortikoidok: aldoszteron

• glükokortikoidok: kortizol, kortikoszteron

• nemi hormonok: androszteron, ösztrogének, progeszteron

🔶Az aldoszteron:

• a víz és ásványi anyagok cseréjében játszik szerepet

• fenntartja a szervezet nátrium-kálium egyensúlyát

• a nátriumnak és víznek csökkenti a kiürülését

• a káliumnak és hidrogénnek növeli a kiürülését

🔶A kortizol:

• felszabadult stressz hatására is

• növeli a vércukorszintet és a vérzsírszintet

• serkenti a fehérjék lebomlását

• gátolja a zsírok felszívódását

• serkenti a zsírszövet lebomlását

• ingerlékenységet vált ki

🔶A nemi hormonok:

• nagyon kis mennyiségben képződnek

• a hatásuk megegyezik a nemi mirigyek által termelt hormonokéval

II. Mellékvesevelő

• úgy működik, mint a szimpatikus idegdúc - nyúlványaik elveszített neuronokat tartalmaznak : adrenalin (epinefrin), noradrenalin (norepinefrin) hatásaik azonosak, adrenaliné erősebb

🔻 hatásai:

1. szív és érrendszerre

• szív összehúzódások erejét és számát

• a koszorúerek kitágulnak

• a vázizmok erei kitágulnak

2. idegrendszerre

• ingerli a felszálló-aktiváló rendszert (F.A.R-t) -félelmet és szorongást vált ki

3. belső szervek izmai:

• az emésztőcsatorna, húgyhólyag stb. elernyed -vázizmok összehúzódnak

• a pupilla tágul(szivárványhártya sugárizmai összehúzódnak)

4. az anyagcserére kifejtett hatás:

• maximalizálja az anyagcserét

• mobilizálja a zsírokat a raktárokból

• emeli a vércukorszintet

7.A PETEFÉSZKEK endokrin része:

• hormonjai :

🔶ösztrogén

🔶progeszteron

🔻 Az ösztrogén hatásai:

• befolyásolják a szexuális viselkedést

• a másodlagos nemi jellegek alakítják ki (női)

• elősegítik az emlők fejlődését serdülőkorban

• csökkentik a vércukorszintet (segítik a cukrok zsírrá alakulását és raktározzák ezeket)

• visszatartják a vizet a szervezetben

• elősegítik a méhnyálkahártya megvastagodását a menstruáció előtt

🔻 A progeszteron hatásai:

• felkészíti a méhet a megtermékenyített petesejt beágyazódására

• fenntartja a terhességet

8.A HERÉK endokrin része:

• hormonja: 🔶tesztoszteron

🔻 a tesztoszteron hatásai:

• elősegíti a férfi nemi jelleg kifejlődését

• másodlagos nemi jelleg kifejlődését elősegíti kamaszkorban

• serkenti az izmok fejlődését

VIDEÓK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK:

→ passzív (nincs energia fogyasztás)

Csontváz: A FEJ VÁZA: agykoponya → halántékcsont, homlokcsont arckoponya → állcsont, orrcsont, rostacsont, járomcsont, szájpadcsont, ékcsont A TÖRZS VÁZA: gerincoszlop → csigolyák (33-34 darab) bordák → 12 pár ( 7 valódi- , 3 ál- , 2 repülőborda) szegycsont / mellcsont A VÉGTAGOK VÁZA: alsó végtagok váza combcsont, sípcsont, lábszárcsont láb csontjai (lábtőcsontok, lábközépcsontok, lábujjpercek) felső végtagok váza felkarcsont, orsócsont, singcsont kéz csontjai ( kéztőcsontok, kézközépcsontok, kézujjpercek)

Függesztő övek: VÁLLÖV: (a felső végtagokat kapcsolja a törzs vázához) lapocka kulcscsont MEDENCEÖV: (az alsó végtagokat kapcsolja a törzs vázához) keresztcsont 2 medencecsont(csípőcsont + szeméremcsont + ülőcsont)

• védelem

• támasztás

• vérképzés

• ásványi anyagok raktározása

• mozgás

• hosszanti növekedés: az epifizis és a diafízis közötti porckorongok által

• vastagságbeli növekedés: a csonthártya biztosítja

• befolyásolja: STH, ösztrogén, tesztoszteron, T3, T4, Ca2+

ALAPVETŐ HIGIÉNIAI ÉS KORÉLETTANI FOGALMAK:

VIDEÓK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK:

SZÁJÜREG: Végbemenő folyamatok: emésztés mechanikai – rágás, nyelés, felaprózódás, keverés fizikai – oldódás kémiai – cukrok (szénhidrátok emésztése) GYOMOR: Funkciói: elválasztási (gyomornedvet a gyomormirigyek termelik) motorikus (mozgások: perisztaltikus és tónikus) Végbemenő folyamatok: emésztés mechanikai – keverés, mozgás fizikai – oldódás kémiai – fehérjék (proteinek) és komplex zsírok emésztése VÉKONYBÉL: Funkciói: elválasztási (bélnedv a bélmirigyek termelik) motorikus (perisztaltikus, szakaszos és penduláris) Végbemenő folyamatok: emésztés mechanikai – keverés, mozgás fizikai – oldódás kémiai – cukrok, fehérjék és zsírok emésztése felszívódás

• Funkciói:

• elválasztási (nyák termelése mely segíti a széklet előrehatolását és kiürítését)

• felszívódás – H2O, elektrolitok, vitaminok, glükóz, aminosavak

• béltartalom ürítő mozgások - perisztaltikus, szakaszos és tónikus

• Végbemenő folyamatok:

• Erjesztés

• vakbél, felszálló- és harántremesében

• a meg nem emésztett CUKROK bomlanak: szerves savak (tejsav, ecetsav, vajsav) és gázokra( metán, CO2, H2)

• aerob baktériumok végzik

• Rothasztás:

• haránt remese bal oldali részén, leszálló remesében és szigmabélben

• a meg nem emésztett FEHÉRJÉK bomlanak: aminosavak + gázokra (H2S, merkaptán)

• anaerob baktériumok végzik

A székelés – akaratunktól független komplex vegetatív reflexfolyamat 14-15 honapos korig majd akaratlagos vegetatív-szomatikus reflex, mely során a meg nem emésztett tápanyagok széklet formájában kiürülnek a tápcsatornából.

A vér:

• a testtömeg 8%-a

• szerepei: víz és tápanyagok szállítása, légzési gázok szállítása, immunitás, testhőmérséklet szabályozása, hormonok szállítása, véralvadás

1) Vörösvértestek / ERITROCITÁK

• a vörös csontvelőben képződnek

• a lépben bomlanak le

• az érett vörösvértestek a légzési gázok szállításában játszanak szerepet

• élettartamuk 120 nap (4 hónap)

• számuk: 4-5 millió/ mm3

• vörös színüket a HEMOGLOBIN fehérjemolekula biztosítja, Fe 3+

• a vörösvértestek képződése: Eritropoézis

• a vörösvértestek számának csökkenése: ANÉMIA (vérszegénység)

• A vércsoportok

• 2 vércsoport rendszer:

• 1. AB0: 0(I), A(II), B(III), AB(IV)

• 2. Rh: Rh-pozitív (Rh+), Rh-negatív

• fehérje molekulák = ANTIGÉN/ AGGLUTINOGÉN (A és B a VVT felületéhez kapcsolódnak)

• vérplazmában lévő fehérjék = ANTITEST/ AGGLUTININ (ellenanyagok) (alfa (anti-A), beta (anti-B))




• AB0-rendszer




	0(I)	A(II)	B(III)	AB(IV)
Antigén/ agglutinogén VVT	Nincs antitest	A antitest van jelen	B antitest van jelen	AB antitest van jelen
Antitest / Agglutinin Vp	Ⲁ és ꞵ	ꞵ (anti-B)	Ⲁ (anti-A)	-




TRANSZFÚZIÓS (vérátömlesztési) szabály: A donor (véradó) antigénje nem találkozhat az ACCEPTOR (vérkapó) vérplazmájában található homológ antitestekkel A != anti-A (alfa), mert HOMOLÓG B != anti-B (beta), mert HOMOLÓG

Rh-rendszer A D antigén jelenléte vagy hiánya határozza meg A != anti-A (alfa), mert HOMOLÓG B != anti-B (beta), mert HOMOLÓG Rh+ ➡ Rh+ Rh- ➡ Rh+ ➡ Rh- Rh szempontból inkompatibilis (nem megfelelő vérrel való vérátömlesztés) lép fel, ha egy Rh+ típusú vér Rh- típusú vérbe öntenek. A vérátömlesztés eredményeképpen a vörösvértestek hemolízist szenvednek, amely a páciens halálához vezethet.

Rh+

Rh-

2) Fehér vértestek / LEUKOCITÁK vörös csontvelőben képződnek szerepük: immunitás védnek: kórokozók ellen, allergiás megbetegedésekben, gyulladások ellen a védelem: sejtes immunitás: fagocitózissal humorális immunitás: antitestek termelése által

Limfociták:

• a T- limfociták a csecsemő sejtben érnek meg, a sejtes immunitást biztosítják

• a B- limfociták biztosítják a humorális immunitást

3) Trombiciták

• nem valódi sejtek, csak sejttörmelékek

• a véralvadásban van szerepük (HEMOSZTÁZIS)

A szív:

a mellüregben helyezkedik el, a két tüdő között (2-5 bordák között), csúcsával kissé balra kanyarodva összeszorított ököl nagyságú, kb 300g a perikardium (szívburok) borítja a szív rendelkezik saját ingerületkeltő szövettel, nodális szövet, mely a szívizomban a szívbelhártya alatt található és biztosítja az automációját a szív táplálását a koszorúerek látják el

A szívciklus/szívütem:

• 0,8 sec

• minden ciklus egy SZISZTOLÉ-ból (összehúzódás) és egy DIASZTOLÉ-ból (elernyedés) áll.

A vérnyomás:

• az az erő amivel a vér nyomja az artériák falát

• az artériás vérnyomás, kamra-szisztolékor 120 Hgmm, diasztolékor 80 Hgmm

A szívhangok:

• két szívhang van:

• szisztolés (“lub”)-kamra szisztolékor a pitvar-kamrai billentyűk csapódásakor, mély, hosszú (0,1s)

• diasztolés (“dub”)-kamra diasztolékor a félhold alakú billentyű csapódásakor, éles, rövid

PULZUS: a vér hullámszerű tovaterjedése a nagy és közepes artériákban

SZISZTOLÉS HOZAM: azt a vérmennyiséget jelöli, amelyet a szív egy szisztolé során kipumpál (kb. 70 ml)

SZÍVHOZAM: 1 perc alatt kipumpált vér mennyiséget jelöli (kb. 5250 ml)

A vérerek:

1) Osztóerek/ Artériák/ Verőerek/ Ütőerek a szívtől szállítják a vért a testbe például: aorta, tüdőosztóér 2) Hajszálerek/Kapillárisok összekapcsolják az osztóereket a gyűjtőerekkel, faluk egyetlen sejtrétegű endotélium itt valósul meg a tápanyag és gázcsere a vér és a sejtek között 3) Vénák/Visszerek/Gyűjtőerek a szervektől/ sejtektől a szívbe szállítják a vért például: alsó, felső üres gyűjtőerek, tüdőgyűjtőerek a vénás vérkeringésben a vér 60%-a található a vér lassan és alacsony nyomáson kering, amiatt a gyűjtőeres keringést segítik: vázizmok összehúzodásai, a szív szívó hatása, a belégzés, a vénás billentyűk a szív alatti gyűjtőerekben

A vérkörök: - zárt rendszerekben kering

SZISZTÉMÁS VÉRKÖR (nagy vérkör)
TÜDŐVÉRKÖRÖK (kis vérkörök)

ALAPVETŐ HIGIÉNIAI ÉS KORÉLETTANI FOGALMAK:

VIDEÓK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK:

gázcsere megvalósítása a környezet és a szervezet között szerepe: O2-hez jutunk, ami kell a tápanyagok (egyszerű nemes anyagok) elégetéséhez ( ➡ a sejtekben) ➡ nő az energia eltávolítja az égés során keletkezett CO2-ot

A légzés lépései/ szintjei

1) Tüdőszellőzés: kilégzés, belégzés O2 útja CO2 útja 2) Gázcsere: diffúzió a gázok parciális nyomása 3) Alégzési gázok szállítása: hemoglobinhoz kötötten (a vörösvértestekben) vérplazmában (például: oldottan )

5) Sejtlégzés

• égés, mitokondriumban, Ez mind légzés!




(2), (4) ➡ gázcsere

a (2) a tüdők színtjén történik (levegő és vlr között)

a (4) a sejtek szintjén történik (vér és sejtek között)

A légzőkészülék részei

• tüdőn kívüli légutak:

• orrüreg, garat, gége (benne vannak a hangszálak, amelyek a HANGKÉPZÉSRE szolgálnak), légcső, (fő)hörgők

• szerepük: a levegő melegítése, tisztítása

• tüdők:

• kötöszövet

• tüdőn belüli légutak (tüdőfa)

• a mellüregben helyezkedik el

• mellhártya (pleura) védi




A tüdőszellőzés (1):

a tüdők a mellkashoz vannak kapcsolva a mellhártya által (2 lemez, amely között folyadék van) a tüdőknek nincs saját: izomzata ➡ passzívan követik a mellkas térfogatváltozásait




BELÉGZÉS	KILÉGZÉS
- a rekeszizom összehúzódik és leereszkedik (a) - a külső bordaközi izmok összehúzódnak és megemelik a bordákat (b) (a),(b) ➡ a mellkas térfogata nő ➡ a tüdő térfogata nő ➡ a levegő nyomása csökken a tüdőben ➡ beáramlik a levegő	- a rekeszizom elernyed (c) - a külső bordaközi izmok elernyednek és visszatérnek eredeti helyükre (d) (c),(d) ➡ a mellkas térfogata csökken ➡ a tüdő térfogata csökken ➡ a levegő nyomása megnő a tüdőben ➡ kiáramlik a levegő
AKTÍV folyamat (mert izom-összehúzódással jár)	PASSZÍV folyamat (mert nem kell hozzá izom-összehúzódás) KIVÉVE: erőltetett kilégzéskor




A gázcsere (2)(4):

• parciális nyomáskülönbségek hatására megy végbe mindkét helyen

• diffúzió




A légzési gázok szállítása (3)
O2	CO2
- 99%-a a vörösvértestekben, a hemoglobinhoz kötve (a hemoglobinban (Hb) lévő Fe-hoz)    O2 + Hb ➡ oxihemoglobin - 1% a vérplazmában oldottan szabadon	- nagyrészt a vérplazmában (60% (oldottan 10%) ) - kis részt a vörösvértestekben (30%) , a hemoglobinhoz kötve    CO2 + Hb ---) karbohemoglobin

• Mind az oxihemoglobin, mind a karbohemoglobin labilis/ instabil vegyületek (=el is engedik a szállított gázok ott, ahol le kell adni)




Légzési térfogatok és kapacitások:

• Légzési térfogat (L.T)

• egy normális belégzéssel beszívott (normális kilégzéskor kifújt) levegőmennyiség

• ált. 500 ml (0,5L) levegő

• Kiegészítő térfogat (K.T)

• normál belégzés után erőltetett belégzéssel belélegzett levegőmennyiség

• ált. 1500ml (1,5L) levegő

• izmok: nagy mellizmok, fejbiccentő izom

• Tartalék térfogat (T.T)

• normális kilégzés után erőltetett kilégzéssel eltávolított levegőmennyiség

• ált. 1000-1500 ml (1-1,5L) levegő

• izmok: hasizom, belső bordaközti izmok

• Maradék térfogat (M.T)

• a levegőmennyiség, ami erőltetett kilégzés után is a tüdőben marad (mert a mellkast nem lehet teljesen laposra préselni)

• ált. 1500ml (1,5L) levegő




Képletek és fogalmak:

L.T + K.T + T.T = V.K ➡ vitál kapacitás

M.T + V.K = T.K ➡ totál kapacitás




Légzési ritmus:

• 1 perc alatt hányszor veszünk levegőt

• frekvenciák: erőfeszítéskor nő, stressz esetén nő, alváskor csökken

Légzési hozam:

• légzési ritmus * L.T - azaz 1 perc alatt mennyi levegő járja át a tüdőt




ALAPVETŐ HIGIÉNIAI ÉS KORÉLETTANI FOGALMAK:




Betegség megnevezése	Okai	Tünetei	Megelőzése
grippé (influenza)	- vírusok - kórokozók	1–3 nappal hirtelen kezdődnek: láz, hidegrázás, elesettség, étvágytalanság, izomfájdalom, fejfájás Később torokfájás és száraz köhögés is megjelenik.	- étkezések előtti és WC- zés utáni kézmosás szappannal - védőoltás
tüdőfibrózis	- szálló por belégzése - egyes gyógyszerek használata - szarkoidózis tüdő szövődménye	- fulladásérzés - rossz lesz az oxigénellátása - szárazon köhög - nem bírja a terhelést	- a poros munkahelyeken be kell tartani a munkavédelmi előírásokat - kerülni kell a szennyezett levegőn tartózkodást - kerülni kell a dohányzást.
tüdőemfizéma (tüdőtágulás)	- krónikus obstruktív hörgőgyulladás következménye - légszennyezés - dohányzás	- fulladásérzés - köhögési rohamok - száraz köhögés - hordó alakú mellkas - sípoló hang kilégzéskor	- dohányzás abbahagyása - a poros munkahelyeken be kell tartani a munkavédelmi előírásokat - kerülni kell a szennyezett levegőn tartózkodást




VIDEÓK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK:




Felépítése

A légzőkészülék

• a salakanyagok (méreganyagok) eltávolítása ➡ ezek egyrészt a sejtekben keletkeznek az égés során, másrészt a környezetből jutnak be

• a felesleges víz eltávolítása

Kiválasztást végeznek: verejtékmirigyek (bőr) ➡ verejték (víz+ásványi sók+salakanyagok) tüdők ➡ CO2 bélrendszer, máj ➡ különböző méreganyagok kiválasztó készülék ➡ vizelet (víz+ásványi sók+salakanyagok) A kiválasztó készülék részei: vesék ➡ vizeletképződés hugyutak ➡ vizelet eltávolítása és tárolása húgyvezetékek ➡ vizelet továbbítása húgyhólyag ➡ vizelet tárolása húgycső ➡ vizelet továbbítása

A vesék: a gerincoszlop 2 oldalán (a hasüreg hátsó részén) helyezkednek el a vesék szűrik a vért ➡ vizelet a vesék szerkezeti és működési egységei a nefronok a 2 vesében mintegy 2 millió nefron van ezek nagyrészt a kéregállományban helyezkednek el a velőállományt a gyűjtő csatornácskák, amik több nefrontól gyűjtik össze és a vizeletet alkotják a vese osztóeres vért szűr A nefron: a vesék szerkezeti és működési egységei (ezekben képződik a vizelet) részei: érgomolyag Bawmann-tok ➡ vesetestecske kanyarulatos csatorna (vesecsatornácska) proximális rész (elsődleges) Henle-kacs disztális rész (másodlagos)

Folyamatok:

A vizeletképződés

• a netfron 3 lépésben a vérből (egy részéből) vizeletet készít

• ultraszűrés (filtráció):

• a vesetestecske szintjén történik

• az érgomolyagból szinte a teljes vérplazma (az alakos elemek NEM, valamint a vérplazma fehérjéi sem- mindezek túl nagyok) átszűrődik a Bawman-tok üregében ➡ elsődleges vizelet (= fehérjementes vérplazma)

• A visszaszívódás (reszorpció):

• a kanyarulatos csatorna szintjén történik

• az elsődleges vizeletből visszaszívódnak a vérben az anyagok, amelyekre szüksége van a szervezetnek (pl. Ásványi sók)

• A kiválasztás (szekréció):

• a kanyarulatos csatornák szintjén ➡ főleg disztálisan

• egyes salakanyagok kiválasztódnak a vérből a kanyarulatos csatorna üregében

• végleges vizelet: - benne kevés a víz, ásványi só, nincs glükóz egyáltalán (csak a cukorbetegeknél) és sok a salakanyag (pl. húgysav)

• A víz visszaszívódását az ADH serkenti

• Az elsődleges vizelet:

• sok víz - glükóz

• sok ásványi anyag - kevés salakanyag

• elsődleges vizelet ➡ ultraszürlet

• végleges vizelet ➡ visszaszívódás + kiválasztás

A vizeletürítés:

• a vizelet a húgyhólyagból a hugycsövön át a szabadba jut

• A húgyholyagban folyamatosan csepeg, a húgyhólyagból viszont csak időnként ürül)

• ez egy reflex folyamat ➡ nem tudatos központjai a gerincvelőben (kereszttájéki szakasz), tudatosan az agykéreg irányítja

A férfi nemi készülék:

Alkotó elemei: herék mellékherék ondóvezeték ondóhólyagok dülmirigy (prostata) húgycső hímvessző (penis) Leyding-féle sejtek – a kanyarulatos csatornák között, és a nemi hormonokat termelik Kanyarulatos csatornák – hím csírasejteket termelő sejtekből és támasztósejtekből állnak. A herék funkciói: spermatogenézis nemi hormonok termelése

Hím nemi hormon termelés:

• TESZTOSZTERON :

• serkenti a hím nemi szervek növekedését és fejlődését

• spermiumok érlelése

• befolyásolja az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakulását (hang, szőrzet, csont- és izomrendszer fejlődése, zsírraktárak megoszlása)

• az STH mellett anabólikus hatása van a fehérjékre (serkentik a fehérjék képződését)

• befolyásolja a Ca2+ csontokban való beépülését.

• ÖSZTROGÉN:

• kis mennyiségben termelődik

A női nemi készülék:

Alkotó elemei: Petefészkek – vegyes mirigyek: petesejteket és női nemi hormonokat termelnek (ösztrogént és progeszteront) Petevezeték – kapcsolat a méh és petefészkek között, itt történik a megtermékenyítés Méh – befogadja az embriót és kifejleszti a magzatot Hüvely – párzószerv és szülőcsatorna Petefészkek: Velőállomány és kéregállományból áll Kéregállományában vannak a tüszők (születéskor 400.000 elsődleges tüsző, ebből 300-400 érik meg és termel petesejtet) A tüszőérés ciklikusan történik: elsődleges tüszők → másodlagos tüszők → Graaf-féle (üreges)tüszők → petesejt szabaddá válik, kijut a petefészekből. Ezt nevezik OVULÁCIÓNAK vagy tüszőrepedésnek. Petefészek funkciói: Ovogenézis Ogónium =őspetesejt → oocita → másodlagos oociták → preoocita → petesejt Petefészek hormon termelés: ösztrogén és progeszteron Hormontermelés szabályozása: FSH – tüszők érését ellenőrzi és az ösztrogének termelését LH – sárgatest működését és a progeszteron termelést szabályozza

Menstruációs szakasz: Menstruációs szakasz: 1-5 nap, a méh elpusztult, felszíni nyálkahártyája vérzések következtében leválik a meg nem termékenyített petesejttel együtt, hajszálerek felszakadnak. Proliferációs szakasz: 6-14 nap, a méhnyálkahártya (endometrium) az ösztrogének hatására vastagodik, mirigyeket és vérereket fejleszt (sarjadzás), megvalósul az ovuláció. Szekréciós szakasz: 15-28 nap, a progeszteron hatására a méh nyálkahártyája kétszeresére vastagodik, az embrió befogadására sűrű váladékot termel. Ha nincs megtermékenyítés akkor a sárgatest szétesik, csökken a hormonszint

Fogamzásgátló módszerek:

A magzat fejlődése: Megtermékenyítés: egy ember attól fogva kezd el létezni, amikor az ondósejt és a petesejt egyetlen sejtté egyesül: ez a zigóta, a megtermékenyített petesejt. Lépések: 1. Zigóta 2. Morula (szedercsíra) 3. Blasztula (hólyagcsíra) 4. Gasztrula (bélcsíra)- A hat napos vándorlás során a zigóta blasztulává alakul és beágyazódik a méh nyálkahártyájában. 5. Nidáció (beágyazódás) – a bélcsíra beágyazódása a méh nyálkahártyájában.Az első hónapban ez a sejt csirává (embrió) fejlődik, mely kb. 5 mm hosszú.

A terhesség legfontosabb első jelei, tünetei:

• Elmaradó menstruáció

• Rosszullét főleg reggel, gyakori hányinger

• Mell megnövekedése, érzékennyé válása

• Gyakrabban jelentkező vizelési inger

• Mellen majd a hasfalon megjelennek a vérerek kék csíkjai

• Mellbimbó körüli rész, valamint az anyajegyek sötétebbé válnak, a mellbimbó bőre szárazabbá válik

• Előtej szivárgása

• Állandó éhségérzet, rendszeres fáradtság, álmosság

• A méhen kívüli terhesség során a megtermékenyített petesejt a méhen kívül fejlődik (a méhkürtben, hasüregben).

A szülés folyamata, szakaszai:

• I. első szakaszát a méhösszehúzódások megjelenése jellemzi. Ezek fájdalmasok, az akarattól függetlenek, időszakosak és szabályos ritmust követnek; Az összehúzódási szünetek fájdalommentesek, ez lehetővé teszi a méhnyak elsimulását és tágulását.

• II. második szakasza a magzat kitolási szaka. A tágulás teljessé válásakor kezdődik. A szülés kitolási szaka általában 10-20 percig tart.

• III. harmadik szaka a lepényi szak: ekkor válik le és ürül ki a méhlepény. A lepényi szakot hozzávetőleges 300 ml-es vérveszteség kíséri.

• A gyermekágy, a szülés utáni időszak hat hétig tart. A menstruáció visszatérése körülbelül a hatodik hétre tehető.

ALAPVETŐ HIGIÉNIAI ÉS KORÉLETTANI FOGALMAK:

• Candida fertőzés

A hüvely vagy a hímvessző gombás fertőzése. Elterjedésének oka: a hüvely élettani állapotának megváltozása: pl. bizonyos betegségek (cukorbaj), immunrendszert károsító, hormonrendszert befolyásoló gyógyszerek, antibiotikumok szedése.Tünete: a külső nemi szervek viszketése, égése, törmelékes folyás. Néha a férfiak panaszmentesek.

• Trichomoniázis

Trichomonas vaginalis nevű egysejtű okozza.A nők külső nemi szerve érzékeny, duzzadt, vörös lesz. Bőséges, habos sárgás-zöldes folyás kezdődik.A férfiak néha panaszmentesek, de náluk is lehet gennyes folyás, húgycső, herefájdalom, majd prosztatagyulladás alakul ki. Megbetegedésük súlyosabb, mint a nőké.

• Herpes genitalis

A nemi szervek herpesze, a herpes simplex vírus okozza. Nemcsak a nemi szerveken, a végbélnyílás környékén, hanem az ajkakon is okozhat elváltozást. A fertőzést követő egy héten belül viszketés, fájdalom, vörös folt, hólyagocskák jelennek meg, majd kifakadva összeolvadnak és fekélyt képeznek. 8-10 nap alatt gyógyul. A lágyéki nyirokcsomók is megnagyobbodnak, fájdalmasak.Férfiaknál a nemi szerven bárhol megjelenhet.

• Chlamydia

Chlamydiák okozta fertőzéseket olyan parazita vált ki, mely bizonyos baktériumokkal áll közeli rokonságban.Tünetei: a lágyéki nyirokcsomók duzzanata, begyulladása, elgennyesedése, sipoly és hegképződés jellemzi. Nehezebben kórismézhető a húgycsőben, a herékben, a prosztatában és a méhnyak csatornában kialakult gyulladás, mely krónikus gennyes folyással, de a legtöbb esetben panasz nélkül zajlik. Komoly szövődménye a női kismedence - néha csendes - gyulladása, mely meddőséghez vezethet.

• Hegyes függöly

A hegyes függölyt (condyloma acuminatum) a papilloma családba tartozó vírus okozza. Férfiakon ez a szemölcsszerű képlet a hímvesszőn, a makkon jelenik meg. Nőkön a külső nemi szerveken, a méhnyakon, a hüvelybemenetben karfiolszerű képletek alakulnak ki.Az immunrendszer legyengülésekor, vagy terhesség alatt könnyen megkapható és nehezen gyógyítható.

• Gonorrea

A gonorrhea vagy kankó, a hason nevű baktérium okozta húgycső, méhnyak, végbél, egyéb nyálkahártya, kötőhártya gyulladása. Későbbi szakaszban ízületi betegséget válthat ki. Nőknél a kismedencei szervek betegségét és ennek következtében meddőséget okozhat. Férfiaknál a húgycsőből gennyes folyás indul és fájdalmas vizelési kényszer lép fel. A nők annak ellenére terjesztik a fertőzést, hogy a kezdeti tünetek náluk enyhébbek, vagy nem is jelentkeznek.

• Szifilisz

A szifilisz vagy vérbaj oka baktérium, mely a hüvely vagy száj nyálkahártyáján keresztül hatol a szervezetbe, és ott szétszóródik. Terheseknél a magzat is fertőződik.A kezdeti és kifejezetten a nemi szervek megbetegedését, a második és harmadik súlyossági fok követi. A fertőzés helyén fájdalmatlan fekélyek jelentkeznek, melyek néha spontán megszűnnek. A második az ún. kiütéses szakasz, mely szintén spontán múlhat. Néha bekövetkezhet a gyógyulás is, de inkább a testszerte kialakuló gyulladások (ízület, vese stb) a jellemzők. Amikor a második szakasz véget ért, a lappangási idő a harmadik szakaszig évekig is eltarthat. Erre a szakaszra a szív-, ér- és idegrendszeri elváltozások a jellemzőek. A testen csomók jelennek meg, az érfal elgyengül. Az idegrendszerben bénulások következnek be. A kezelés figyelmet igényel. A partnertől való eltiltás nagyon fontos.

VIDEÓK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK:

Genetikai anyagok: DNS (dezoxiribonukleinsav) RNS (ribonukleinsav) A DNS és az RNS polinukleotid láncok, szerkezeti egységei pedig nukleotidok.

polinukleotid láncok

• mindkettő tartalmaz foszfát csoportot

• mindkettő alkotásában pentóz cukormolekula szerepel

• mindkettőben van A(Adenin), G(Guanin), C(Citozin) nitrogénbázis

Külömbség DNS és RNS között: az RNS-ben a cukormolekula a RIBÓZ, míg a DNS-ben a DEZOXIRIBÓZ az RNS-ben U nitrogénbázis található, míg a DNS-ben T DNS szerkezetének jellegzetességei: 2 polinukleotidlánc alkotja a 2 polinukleotidlánc csigaszerűen felcsavarodik a nitrogénbázisok komplementer/egymást kiegészítő módon kapcsolodnak antiparalellek hidrogénhidak DNS szerepei: Replikáció/autokatalitikus szerep Fehérjeszíntézis/luteokatalikus szerep

A replikáció:

• a DNS megkettőződése sejtosztodás előtt/1 két polinukleotid lancú DNS-ből 🡪 2 két polinukleotid láncú DNS

• enzimek:

• DNS-ligáz

• DNS-polimeráz

• DNS-helikáz

A fehérjeszintézis:

• a DNS megkettőződése sejtosztodás előtt/1 két polinukleotid lancú DNS-ből 🡪 2 két polinukleotid láncú DNS

• mindkettő a fehérje szintézis szakaszai

• mindkettő 3 lépésben zajlik:

• iniciációs szakasz

• elongációs szakasz

• bezárási szakasz

• kettős A=T; T=A

• hármas CG; GC

	szerkezete	szerepe
1. mRNS (hírvivő RNS) messenger	egyszálas	- lemásolja a DNS információit - résztvesz a transzkripcióban
2. tRNS (transzfer RNS) szállító	helyenként kétszálas szakaszokkal rendelkezik	- szálítja az aminosavakat a fehérje szintézis helyére - résztvesz a transzlációban
3. rRNS (riboszómális RNS)	egyszálas	- résztvesz a riboszómák alkotásában és a transzlációban
4. pmRNS (előfutár RNS)	egyszálas	az mRNS érési folyamata (az előfutár RNS-ből kiesnek az INTRONOK és érett mRNS alakul ki)

• a nitrogén bázisok mindig az egyes szénatomhoz kapcsolodnak

• a foszfor gyök 2 nukleotidot kapcsol össze, egyiket a 3-as, egyiket az 5-ös C atomban kapcsol össze

• nitrogén tartalmú ciklikus szerkezetű vegyület

• PURIN típusuak, amelyek két gyűrűből állnak: A,G

• PRIMIDIN típusuak, amelyek egy gyűrűből állnak: T,C

• 1 kodon = 3 nukleotid molekula

• START: AUG, amely csak az Eukoraiótáknál hordóz aminosava

• STOP: UAA, UAG, UGA

• a sejtmagban kezdődnek

• a komplementerítás (egymást kiegészítő módón), a komplementerítás elve alapján zajlanak

• az autokatalitikus szerep eredményeként DNS képződik, míg a heterokatalitikus szerepként fehérje keletkezik

• az autokatalitikus szerep teljes mértékben a sejtmagban zajlik, míg a heterokatalitikus szerep a sejtmagban és a citoplazmában

A prokarioták genetikai anyagának szerveződése

a prokarioták sejtes szerkezetű, valódi sejtmag nélküli élőlények nem rendelkeznek sejtmaghártyával nincs számfelező (mejózis) és számtartó (mitózis) sejtosztódásuk ---) hiányoznak a kromoszómák kialakulásának szakaszai ide tartoznak a BAKTÉRIUMOK, cianobaktériumok, arhebaktériumok egyetlen gyűrű alakú kromoszómával rendelkeznek, amely kétszálas DNS-ből áll A baktériumsejtek rendelkezhetnek járulékos genetikai anyaggal, amit plazmidnak nevezünk

• kör alakú, DNS-ből álló genetikai anyag, amely kizárólag élő sejtekben fejti ki tevékenységét

• kétfélét ismerünk:

• R-faktor:

• meghatározza a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességét

• eukarióta sejtekben is előfordulnak

• F-faktor:

• lehetővé teszi a baktériális sejtek közötti genetikai anyag kicserélődését

A eukorióták genetikai anyagának szerveződése

az eukarióták genetikai anyaga egy KROMATIN-nak nevezett bonyolult strktúra a kromatin tartalmaz: DNS-t, RNS-t, hiszton és nem hiszton fehérjét, kis mennyiségű Ca, Mg, zsírsav, stb. az eukarióta szervezetek fajra jellemző kromoszómaszámmal rendelkeznek a kromatin kétféle állapotban fordul elő EUKROMATIN: hamarabb replikálodó, normálisan festödő, kevésbé kondenzált (felcsavarodott) HETEROKROMATIN: sűrű,kondenzált, gyengébben festődő, lassabban replokálódó kromosszómális anyag A kromatin/kromosszómák szerkezeti és műkődési egysége a NUKLEOSZÓMA

A vírusok

• élő és élettelen határán elhelyezkedő nem sejtes szerkezetű KÓROKOZÓK

• genetikai anyagok egyetlen körkörös/lineáris alakú

• a genetikai anyagot egy fehérjeburok védi

• aszerint, hogy a kromoszómát milyen nukleinsav alkotja, lehetnek

• dezoksziribózvírusok/ADENOVÍRUSOK:

• genetikai anyaguk a DNS

• herpesz,hepatitisz,baktériofágok

• ribovírus:

• genetikai anyaguk az RNS

• influenza vírusa, HÍV, dohánymozaik vírusa (DMV)

• VIROIDOK: kapszidburok nélküli vírusok, RNS

VIDEÓK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK:

Mutagenézis és teratogenézis

• az a folyamat, amely során mutagén tényezők hatására megváltozik a sejtek örökítőanyaga → mutáció

• a mutagén tényezők lehetnek:

• vegyi anyagok (pl. nikotin, alkohol, azbeszt)

• sugárzásos mutagének (pl. radioaktív sugárzás, röntgensugárzás)

• biológiai mutagének (pl. HPV-vírus, hepatitis-B-vírus )

• teratogenézis:

• azok a változásokat jelenti, amelyek a magzati korban környezeti tényezők eredményeként jönnek létre

• ide tartoznak

• méhen belüli elhalálozás

• vetélés

• veleszületett rendellenességek

• születés utáni magatartás és fejlődési zavarok

• tényezők: sugárzások, vitaminhiány, szivarfüst, alkohol, antibiotikumok, szív és érrendszeri betegségek

A rákbetegség fenotípusa:

• a rákot előidéző mutagének: eukogének

• a mutációk lehetnek:

• megjelenési mód alapján:

• spontán

• előidézett

• az érintett genetikai anyag alapján

• génmutáció

• genom mutáció

• kromoszóma mutáció

• karcinogenézis: az a folyamat, amely során egészséges sejtekből eukogének hatására rákos sejtek lesznek

• a rákos sejtek szövetekben vannak, ahol kialakultak

• I. stádium - a rákos sejtek átterjednek a szomszédos szövetekre

• II. stádium - a rákos sejtek megtámadják a szomszédos sejteket

• III. stádium - a rákos sejtek lekerülnek a nyirokkeringésben

• IV. stádium - Metasztázis/Áttétek stádiuma - a rákos sejtek a nyirokkeringésen keresztül eljutnak a többi szervbe és áttéteket képeznek




• ha kapcsolatba kerülnek egymással, befejezik a növekedést

• rákos sejtekre jellemző, ha kapcsolatba kerülnek, egymásra nőnek és tumort/daganatot hoznak létre (benignus- jóindulatú, malignum-rosszindulatú)




• A HÁMSZÖVETEK RÁKJA: karcionóma

• A MEZENKIMATIKUS SZÖVETEK RÁKJA: szarkoma

• CSONTVELŐ ÉS PLAZMA: mieloma

• VÉR: leukémia

Bioetika a humángenetikában:

• genetikai tanácsadás során felvilágosítják a leendő szülőket a születendő gyermek genetikai betegségéne lehetőségéről vagy rizikófaktorok azonosításáról

• genetikai tanácsadást a szakorvosok végzik

• csak fontos diagnózis ismeretében lehet tájékoztatni a szülőket a betegség kimeneteléről vagy a lehetséges terápiáról

• ha a házastársak meddők, szöbbszöri vetélés előfordulása, pete vagy sperma embrió donáció előtt, ha az anya 35 és az apa 45 évet elmúltak, cukorbetegség esetén, drogfüggőség esetén, alkoholizmus esetén, stb.

• ha a házastársak családjában pszicho neurális vagy egyéb kromoszóma rendellenességek, korai elhalálozások lépnek fel

• Nem invazív módszerek: - nem szolgáltatnak pontos adatokat a genetikai megbetegedéséről

• Invazív módszer: - veszélyeztetik az anya és a magzat életét, viszont pontos adatokat szolgálnak a genetikai rendellenességekről

• mesterségesen bekövetkezett terhességi módszer

• akkor alkalmazzák, ha a házaspárok közül legalább egyik meddő

• előzőleg vizsgálják a nő ovulációját, valamint endokrin és szaporítószerveinek műkődését

• ugyanakkor vizsgálják a férfi spermatozoidáinak számát, életképességét és mozgákonyságát

• ezt követően:

1) a nőt ovuláció serkentő alá vetik

2) laparoszkópos eljárással kivonják a petefészekből az érett petesejtet

3) Petri- csészében egyesítik a petesejtet spermiumokkal, majd inkubálják 24 órát

4) a zigótákat táptalajra helyezik, míg nem embriók lesznek

5) végül 4-8 embriót beültetnek a méhbe

6) 2 hét múlva kiderül, hogy hány embrió fogant meg

7) ha megtörtént a befogadás, a nőt továbbá hormonálisan kezelik

• 5 év alatt 15-50% az esély

• az első eukarióta DNS-t 1973-ban klónozták

• egy évvel később elkészült az első klónozott muslica

• a klónozás azonos genetikai állományú sejtek létrehozását jelenti

• általában őssejteket stem sejteket használnak szövetklánok előállítására a gyógyászatban

• ugyancsak őssejtekből szerveket is lehet előállítani

• a klónozás kétféle:

a) természetes klónozás - az egyszerű sejtek kettéosztódása során létrejövő azonos genetikai állományú klón sejtek létrejötte

b) mesterséges klónozás - az ember végzi, különböző szerveződési szinteken (1. molekuláris klónozás, 2. sejtes klónozás, 3. teljes organizmus klónozása)

• klónozás hátrányai:

vírusos fertőzés

gén kilökődés

a génterápiák többnyire tumorok kezelésére alkalmazzák

VIDEÓK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK:

Az ember hatása a természetes ökoszisztémákra:

1. Élőhelyek lerombolása

autópályák építése által	mezőgazdasági monokultúrák létrehozása által
völgyzáró gátak léte által

2. Új fajok betelepítése

Japán fojtóbab	Jerikói lonc
Galapagosz szigete – kecskék

3.Biológiai erőforrások túlzott kihasználása

túllegeltetés	erdőirtás
vadászat	halászat
nyersanyag kitermelés

4. Urbanizáció

szemét

eutrofizáció

5. Iparosodás - szennyezés

A levegő szennyezése	A víz szennyezése
A talaj szennyezése	Szeméttárolás

VIDEÓK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK: